Az éves terv...

Sok mindenben új lesz ez az év, úgy gondolom. Valahogy az az érzésem, hogy simábban fognak működni a dolgok körülöttünk. Már egy fél éve van egy nagyon jó munkahelyem, pénzügyileg kezdjük utolérni magunkat. Már éppen ideje volt, mert az elmúlt tíz év igencsak kivette belőlünk a zsírt. Persze nem dúskálunk most sem, huszadikán még most is oda kell figyelni a maradék pénzre, de már kisebb döccenőkkel ugyan, boldogulunk.
A munka idehaza nem lett kevesebb, bár a jószágállományt kisebbre terveztem venni, csak a disznók máshogy gondolták. Harmincnyolc malac mellett tizenegy felnőtt csüngőhasú van, amit etetni kell. Most még élvezik a nagy szabadságot, az elkerített kertben, de hamarosan kisebb hellyel lesznek kénytelenek beérni. Ugyanis a kert kell.
Van még másik két kert is, amit művelni akarok. Az egyik a tanyáé, a mások egy bérelt terület. Tavaly megkésve veteményeztünk a bérelt földbe. Fóliával takartuk a hosszú sorokat, alatta csepegtető szalag. Alig győztem hordani a vizet.... Mert kút sincs és vezetékes víz sincs ott. A takarás remekül működött, csak a sorok közével nem bírtam. Az nyakig gazos lett. Annyi előnye azért volt, hogy a kánikulában a haszonnövényeket védte, és a disznók piszkosul örültek neki, amikor egy-egy sort lesarlóztam, és hazavittem nekik. Idén az a kert lucernássá válik. Az egész. Majd a Jóisten locsolja, amikor úgy gondolja, én meg majd lekaszálom.
Az itthoni kert nem volt takarva. Sajnos. Na azt is megette a gaz. Kétszer kigyomláltam ugyan, de harmadjára már nem bírtam vele. Idén takarva, csepegtető szalagozva lesz. Itthon van kút, pontosan a kertben.
A harmadik kert a tanyán van. Az egyharmadában cserjék, gyümölcsfák vannak. A cserjék alatt takarok, szalagozok. A fák alatt csak kaszálok. És ott lesznek a méhek, a kasokban. A kaptárak tavaszra megint elnéptelenedtek. A kasok, pedig az aljuk nyitott volt egész télen, köszönik, jól vannak. A tisztító repülésen túl vannak a lányok, és azóta bőszen járják a környéket. Kaptárt nem is csinálok többet. Ellenben kasokat igen.
Az a része a kertnek, ahol nincsenek fásszárúak, egyelőre füves, de feltöröm, szalagozom, takarom.
A takarást mindenhová leteszem, a gyalogútra is. Idén nem fóliával takarok, mert van egy rettenetesen nagy hátránya: nem ázik át, ha esik az eső. A papír viszont igen. Takartam már csak nyírott fűvel, szalmával is. Nagyon jól bevált, csak nagyon gyorsan elfogyott, elbomlott, és az erősebb gyomok átjöttek rajta. A fólián nem jöttek át, de nem maradt olyan jó nedves a föld alatta, mint a szalma alatt. Most kipróbálom a papírt, azon meg szalma lesz. A munkahelyemről hozhatok elég kartont, 2,8 m x 2,07 m méretben. Ott ez hulladék, nekem meg öröm.
Sikerült elrámolni a tanya első udvarán, és Kesely lovam végre megint szabadlábon tevékenykedik. Kb két hete volt kiengedve, a villanypásztorral elkerített rétre, de úgy döntött, hogy a szomszédos vetésben nyargalászni jobb, mint a füvet mezgerélni. Úgyhogy büntiben volt sajnos.
Cirók nehezményezte is, hogy ő bezzeg bent maradt. A tanya kerítése lóbiztos, de nem tehénbiztos. Ő még marad egy darabig, de szándékom szerint nem sokáig. Annál is inkább sürgős lenne kiengedni, hogy a tavasz hátha ivarzásra késztetné, mert a Karácsony előtti hormon injekció kúra nem hozott eredményt.
Csillag sajnos szombat reggelre elintézte a sorsát, és a tervezett előtt le kellett venni róla a kabátot. Szerencsére még időben mentem hajnalban , hogy etessek, fejjek munka előtt, és nem gödröt kellett neki ásni.
A barackosban a metszés készen van. Kétszer kell majd idén kaszálni, és a metszett ágakat haza kellene hozni. Még a leválogatás lesz a legközelebbi nagy munka.
Úgy tervezem, hogy a kertekkel minimális munka legyen. Persze nem biztos, hogy összejön, de a fő elfoglaltság idén a tanya lesz.
Fel akarom újítani az épületeket, mert rohamosan romlik az állapota mindnek. Aztán hogy ebből mi sikerül? Majd meglátjuk. A vak is ezt mondta...