Hát ez is eljött... Terveztem, amióta csak megvettük a "tanyát", hogy lecserélem a tetőt, és a födémet rajta. Ez lesz a harmadik év, hogy megvan. Azon kívül, hogy takarítottuk a szemetet, ami benne volt, szinte semmire nem jutott idő. A tető ugyan görbe volt, de állt. Aztán jött az idei évi "tavasz", meg a szele, ami nem vizet árasztott, de havat fújt, amúgy Istenesen. A szél ereje megkezdte a tetőt, és nem csak a tájra jutott a hóból, amit hordott, hanem a padlásnak is. Amit kívülről nem lehetett látni, hogy a sártapasz alatt milyen állapotban vannak a plafongerendák, a hó megmutatta. A sártapasz átázott, és a megnőtt tömeg beszakította annak az istállónak a tetejét, amit nem használtunk. A szarufák felemelkedtek, máshol utánamentek a plafonnak. Szakadt, dőlt minden. Még jó, hogy a szomszédba nem ment át!
Tíz óra volt, amikor nekifogtunk, és egy ebédszünetet közbeiktatva, délután ötre le is szedtük az egészet.
Ha egészségesebb szerkezetet bontunk, egy munkanap alatt kb 130-150 n2 tetőt tudunk leszedni. Ez 32 volt. Alaposan át kellett gondolni, mikor, mit szedek le, voltak elemek, amiket alá kellett támasztani, felkötni.
Egyszer - kétszer majdnem jegyet vettem életem filmjének megnézéséhez, de szerintem nem lett volna annyi idő, hogy végignézzem. Hál'Istennek hosszú lett volna.
Biztonságban lekerült minden a földre. A cserép java kuka. A vizorok nagy része vagy hiányzik, vagy hiányos. Nem is csoda, hogy így elkorhadt minden a tetőn.
Most megcsináljuk jobban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése