Elindulunk lassacskán

A sajtok már nagyon jól sikerülnek. Szinte minden este és reggel eszünk belőlük. Kapnak a barátok, és néha az öcsémék is elvisznek egy-egy kis gurigával. Arra azért figyelünk, hogy viaszoljunk is néhányat. Már négy piros guriga bent pihen a hűtőben. Ebből egy lassan négy hetes lesz. A jövőhét végén próbából meg fogjuk vágni. Már nagyon kíváncsi vagyok rá, hogy milyen lett. A frissen elkészült sajtok nagyon jó trappista ízűek. A sós fürdő miatt kellemes csemege. Egy kis kolbász, nagy pohár aludt tej, sajt, alma, lila hagyma, vagy éppen medvehagyma levelek... Alig kerül pénzbe, saját termés, illetve saját termelésű mind. Hála Istennek a két gyerek is teljesen természetesnek veszi, és szereti is mindet. Minden harmadik nap túró is készül. Ennyi túrós palacsintát, vagy éppen varga bélest akkor sem ettünk, amikor a legtöbb pénzt kerestem.

A tanyán egyenlőre lassan haladnak a dolgok. Kevés az idő... A kertet felkapáltattam géppel. Egyrészt gyorsabb volt, másrészt két éve ősszel felszántották, és úgy maradt. A nagy barázdákon már szépen nőtt a perje. Tavaly kaszáltam is a jószágnak, de olyan hepehupás volt, majd a bokámat törtem benne. Így a gép legalább kiegyenesítette kicsit a talajt.  Persze hagyományos módon nem fogom tudni perjementesíteni, de gyomirtózni sem fogok, az biztos. Viszont.... Már ültettünk bele a fiammal cserjéket, és fákat. Kaptunk kilenc almafát. Mindegyik más és más, régi, magyar fajta. Van benne citrom alma, kétféle batul, meg még nem tanultam meg a nevüket almák. A java hosszan elálló fajta. Áthoztuk a tavaly dugványozott fekete ribizliket. Nyolc tő maradt meg az eldugott vesszőkből. és a szeder is sok lett, pedig nem hittem, hogy lesz egyáltalán áthozható tő. 22 gyökeres vesszőt sikerült elültetni. Még piros ribizli, meg egres is került a piacról. Mindez a kert negyedét foglalja el jelenleg. És a perje kezd zöldellni megint közte. A gyomirtó már csak a kis fák és a bokrok miatt sem tanácsos. De van egy csomó berohadt bála-széle. Széna is, lucerna is, meg kukorica szár is. Az elmúlt napokban 20-24 fok is volt nálunk, így lassan készültem a locsolásra. De este az ég megszánt, és meglocsolt mindent helyettem. Így a röges föld fellazul. Kicsit átkapálom majd rotációs kapával, leterítek rá csepegtető szalagot, és vastagon betakarom a bálák selejtes részével. Biztos, hogy nem fog átjönni rajta! A nedvességet is megtartja, és ha véletlenül szárazság lesz, a takarás alá fogok tudni locsolni a csepegtető szalagokkal. Amíg a fák és a bokrok kicsik, addig tudok vetni mást is, akár közéjük is.
Lassan el kell kezdeni az ólakat elkészíteni. Már tavaly el lehetett volna hoznom Zoli barátomtól Nagyhegyesről pár baranyai tájjellegű tyúkot, és egy kakast. Idén mindenképpen el akarom hozni őket. Gyönyörű jószágokat nevel, és nagyon örülnék, ha már a tanyán kapirgálnának.  A kocák is megerősödtek itthon, lassan kéne melléjük a kan, de csak akkor búgatom be őket, ha az új helyen lesznek. Szépen lassan beindul az élet megint körülöttünk...