Úgyhogy ma belecsaptam a lecsóba! A múltkor kifertőtlenítettük az istállót a tanyán. Még akad munka a betelepítés előtt, így oda vitt az utam reggel. Szétszedtem a jobb időket látott jászolt, és ha már lendületben voltam, össze is fűrészeltem. Nem építem sehová vissza. Majd csinálok új deszkából. Nem lehet rendesen kifertőtleníteni, és túl drága a két nagy jószág a szívemnek, hogy egy ilyen faszariság miatt bajuk legyen. Aztán letakarítottam a falat, ahol a jászol volt, felszedtem a földről a szalmatöreket, meg a ki tudja mit, amit a patkányok előtúrtak valahonnan... Furikba pakoltam, és irány a komposzthalom.
Amikor a garázst és az istállót takarítottuk, az összes égethető szemetet bezsákoltuk. Eddig arra vártam, hogy majd lesz lomtalanítás, és majd kipakolom. Nem tudok tovább várni, így apránként a kazánnal etetem meg a szemetet is. Lehet érte köpködni, de akkor is így lesz. Ha menet közben mégis lesz lomtalanítás, akkor kiteszem az összes zsákot. Addig is bekötöttem mindegyiknek a száját, és hazavittem. Mivel a kazán is itthon van. Felszabadult egy nagy csomó hely így a tanyán a garázsban. Már gyűlik a szajré az elképzelésekhez. Van már vagy ötven hatalmas bontott ablakszárnyam. Ezeket bepakoltam szépen a zsákok helyére. Kilincsekkel összeforgatva, nagyság szerint, hogy ne nyomja be a súly miatt egyik sem a másikon az üveget.
Aztán hazajöttem, hazahoztam az összefűrészelt jászolt is. Az asszony nagytakarítást végez, szinte mindenhol egyszerre az egész házban, meg az udvaron is. Nagyon alapos! Néhány dolog átszervezésre került a házban, így a nehezebb dolgokat elmozgattam.
Jó néhány hete oltottam néhány laska termőzsákot. Átszövetésre beraktam a kazánházba, hogy ott pont jó lesz a klíma. Nem volt tervben, hogy a lányom kiheréli a központi fűtést....
A gombának nem lett semmi baja, igaz a hidegben lassabban szőtte át a zsákot, de átszőtte. Sőt! Még termőre is fordult. Igaz lassabban, de akkor is. Úgyhogy hagytam az asszonyt takarítani, és a fiammal elkezdtünk rendet tenni a kazánházban. Meg a befőző konyhában, meg az alkotó szobában. Ilyenkor mindig elcsodálkozom, hogy a viharba kerül ide hozzánk ennyi minden, és miért nincs nekik hely???
Átválogattuk, mi az , ami a következő tíz évben kellhet, és mire nincs semmi esély... Az , ami kell, rendesen el lett rakva, hely lett neki keresve, ami meg nem, abból hamarosan meleget fogunk csinálni.
Hiába, éhes a kazán....
Visszatérve a laskákra, felszabadult egy négyzetméternyi hely, így a műhelyből hoztam néhány tetőlécet, és csináltam egy keretet. Hála anyám egyik barátnőjének, van egy csomó, egyenként kicsivel több, mint egy négyzetméteres fólia darabom. Na igen, ez is abba a kategóriába tartozik egyesek szerint, hogy mindegy, ha szar is, csak a portán legyen...
Szóval a fólia eléggé vékonyka, de három réteg belőle a léckeretre terítve pont megteszi, hogy egy kis teknőt alkosson. A falra szereltem még kettőt belőle, ugyancsak léccel. Közben a fiam figyelt piszkosul, és kérdezgette, mi lesz ez. Én meg mondtam neki.
- És ezt te mind előre elképzeled? -kérdezte tőlem.
- Igen. - mondtam neki - Elképzelem, és meg is csinálom.
Az egyik fólia lelóg, bele a teknőbe, a másikat felszedtem, és alá pakoltam a gombazsákokat. Aztán csináltunk egy tartót a másik fóliának, meg azoknak, amiket két oldalra, és előre rátettünk. Így kaptunk egy mini fóliasátrat a kazánházban. Alulra öntöttünk vizet, hogy párásítson a gombának, és a fóliákkal betakartuk a zsákokat. Néhány nap, és az első adag már szüretelhető is!
Aztán behordtam a befőző konyhában felejtett dolgokat. Igazából nem felejtettük ott, de a kamrában nem volt már neki helye. Azóta ürült néhány dolog, és így bekerült a többi befőtt és lé közé az is, ami eddig kint maradt.
A házból kikerült az akvárium, és az alkotó szobában kapott helyet. A rajzos és a festőt cuccok között. A nyáron használtuk vendégszobának is, így három heverő van benne. Úgyhogy most nem tudja betölteni a funkcióját, mint alkotó szoba, de ezen hamarosan változtatunk. A tanyán a kis házat meg kell csinálni február elejéig, mert amikor a marha elleni fog, ott akarunk lenni vele, hátha segíteni kell neki. És már meg is van a helye a három heverőnek. meg annak a sparheltnek, amit a befőző konyhában kerülgetünk... Meg a kályhának, ami az otthoni kis ház gangján áll. Nem sok meló lesz a tanyasi kis házzal, mert lakták. Egy kis glett ide, meg egy kicsi oda, meg egy kis tisztasági festés, és kész is. Persze lehet, hogy lekaparom az egész festéket a vakolatig, és kiglettelem teljesen, aztán mésszel megyek neki. Olyan régóta szeretnék már meszelt falat!!
Na, majd meglátjuk, mit enged az eklézsia, meg az idő...
Szóval az alkotó szoba addig ágyraktár is. Viszont ha kimegy belőle a három heverő, akkor összeszerelem az asszonynak a szövőszéket, ami most a műhelyben van, szétszedve. És a varrógépet is odaviszem. Ha már alkotni fogunk benne, legyen egy helyen minden, amivel alkotni lehet!
Igazi házi idill
VálaszTörlés