Egy újabb lépés

Hatalmas tragédia ért minket. Nemrég a lányom itthon maradt, és rá volt bízva a fűtés. A sparhelttel nem is volt semmi gond, de a központi fűtés... Meleget akart csinálni nekem, mire hazaérek a melóból, és túl jól sikerült. Megfőzte egy helyen a rendszert. Illetve felfőzte, és a kazánhoz legközelebbi pressz idom leolvadt, és a víz elkezdett kifolyni a rendszerből. Ő nem vette észre, én is csak a nedves vakolat szagát éreztem meg. Jót akart. És a legnagyobb baj az volt, hogy egy büdös vasam nem volt arra, hogy megcsináljuk. Az öcsém csuklóból kirázza, nekem sem lett volna akadály, de nem volt anyagra pénz... Így sorra került végre a kemence. Két éve építettem egy búbos kemencét a nappaliba. Tettem bele egy sütődobozt, de nem tömítettem le az illesztését. ha kinyitottuk az ajtaját, hogy tegyünk rá, mindenhol füstölt. Így egy-két próbaüzemet leszámítva nem használtuk. Megraktam a sparheltet, abban hatalmas sütő van, a kazán meg adta a meleget. Két keringető szivattyúval. Hozzáteszem zabálta a puhafát. Ugyanis ez a faelgázosító kazán a puhafára van kitalálva.  A szivattyúk meg 5 hónapig mentek, szinte egész nap. Szóval volt egy kemencém, ami csak álldogált ott árván. Aztán elment a központi fűtés... Pénz nuku. Túrtam néhány téglát, előkotortam az agyagot, és az udvaron van homok. Egyik este beáztattam az agyagot, másnap meg kiszedtem a sütődobozt, és beraktam a helyét. Pár nap alatt kiszáradt. Addig a sparhelt gőzerővel üzemelt, reggeltől estig. Aztán próbafűtést eszközöltünk a kemencében. És láss csodát! Működött! Reggel kilenc körül begyújtottunk, és este hétkor már nem lehetett megfogni a búbot. Legalábbis a kezünk nem viselte sokáig. Nyolcra kialudt a tüze, és elzártam. Másnap reggel még meleg volt. Nem langyos, hanem meleg. Így már csak délig kellett fűteni intenzíven, hogy forró legyen. Közben a sparhelt is megy, egész nap, mert süt-főz a nejem, már a disznóknak is forrázunk, egy nap kétszer is, meg a mosogató vizet is itt melegíti. Meg amúgy is! Nincs olyan központi fűtés, ami vetekszik az élő tűzzel. Főleg, amikor az ember egész nap átfagy odakint, és legszívesebben ráülne a platnira, ha hazajön! Szóval a kemence délre forró. Onnantól csak alig-alig égeti a fát benne a nejem, éppen csak életben tartva a tüzet. Mintha takarékra tenné. És meleg van az egész házban. Fent, a tetőtérben hűvösebb, ami az alváshoz nekünk pont jó, lent viszont nagyon jó meleg van. És nem megy egyik keringető szivattyú sem azóta. Meg a kazán befújó ventilátora sem. Aztán az sem elhanyagolható tény, hogy a kazán, háromszor annyi fát eszik meg, mint a kemence és a sparhelt együttvéve. És a kazánon nem fő meg az ebéd sem. Szóval hatalmas baj ért minket. Kénytelenek vagyunk kemencével fűteni. Illetve már nem vagyunk kénytelenek, mert azóta már megjavítottuk a központi fűtést. Ki még nem próbáltuk, de lehet, hogy nem is fogjuk. Félre ne értse senki, a kazán oltári jó. Nem azért vettük, mert nem jó. De nekünk jelenleg jobb a kemence, meg a sparhelt. Még a kisházban kell valami fűtésen gondolkodnom, mert ott csak a központi van. De megoldom majd ezt is....