Jobb vót, mint lett...

Azért nagy titokban, lassanként épül az Anya-tanya is... Inkább gyűjtögető üzemmódban van , az időjárás, és a kevés idő miatt, de azért halad. Végül is ki tudtuk fizetni. Már a papírmunkáknál jár a dolog a földhivatalnál. Az utolsó 100.000 ft csak baráti segítséggel jött össze, amiért is örökké hálásak leszünk.
Nos, gyűlik az anyag, és a porta kezd átbillenni a jobb vót, mint lett kategóriába, bár eléggé csehül állt , mielőtt megvettük. Van egy grandiózus tervem, a tavaszt illetően, ahhoz is gyűlnek az ablakszárnyak. Már van vagy ötven darab, meg maradtak betonoszlopok is. És bontott tégla, meg cserép is került bőven. Kell is, mert átépítések, felújítások, tető és födémcsere kell, meg kemencét is rakni akarok, kettőt is. Füstölőt, aszalót, disznó és tyúkólat, meg majd ami még eszembe jut. Tényleges munkát a traktoros tudott volna végezni, de olyan hanyagul volt otthagyva a kert, hogy futott benne két kört az MTZ, és feladta. Majd tavasszal. Vagy ha lesz úgy pénz, akkor hívok egy homlokrakodót, hogy egyenesítse ki a talajt a kertben, mert ha a térképészeti hivatalnak le kéne rajzolnia, ledobná a rajzoló agya a láncot...
Aztán rendet tudunk még tenni az otthagyott lomok közt. Egy helység egy nap. Vagy éppen kettő. Le sem merem írni, hogy hány helység van... Aztán a rengeteg szemét, ami égethető zsákokba megy. Csak a garázsban és az istállóban volt több, mint húsz zsákkal. És lomtalanítás fogalmam sincs, mikor lesz. Szóval itt kupac, ott kupac...
De legalább az istálló elkészült. Illetve lakható. ugyanis tegnap lemeszeltük és kifertőtlenítettük a padlótól a plafonig. Szerencsére a szemembe is jutott kétszer is a mészből, de legalább már kitisztult a látásom. Amikor belekezdtünk, még erősen patkányszagú volt a helység, de még csak a közepén jártunk a mutatványnak, amikor a frissen meszelt fal illata száműzte a kellemetlen szagokat. Nem lett sem fehér a fal, se nem javítottam be a vakolatot, de tiszta lett, és új lappal indul. Jövőre le kell verni az egész vakolatot, miután a tetőt és a födémet lecseréltük, és újra kell vakolni. De az is lehet, hogy tapasztani fogom. Szalma, meg sár van ingyen, lemeszelni meg régen is le tudták fehérre. Akkor nekem is menni fog. Azzal a gondolattal is játszok, hogy berabicolom, és ugyanolyan agyag-homok keverékkel vakolom fel, int amivel a kemencét szoktam tapasztani. Az egér, a patkány nem jön át a drótháló miatt, agyag meg van elég. Egbyedül homok kell.
Majd most jön az érdekes része a dolognak, mert Keselyet nem lesz nehéz átvinni szerintem, ő sétál utánam, ahová csak vezetem, de Cirók rögtön behúzza a kéziféket, és rükvercbe kapcsol, ha vezetni akarom. Biztos jó sztori lesz belőle...
Addig készülök rá lelkileg. Még van egy kis teendő: jászolt kell csinálni, meg karikát tenni valahová, ahol megköthetem. Meg egy helyen meg kell csinálni a kerítést, ha esetleg úgy gondolná a két grácia, hogy lelép az istállóból valahogy, ne menjenek a vakvilágba. Ezt Karácsonyig megcsináljuk, aztán a két ünnep közt lesz a nagy beköltöző show.