Hihetetlen!

Nem elég, hogy a sógornőm nem átallott január elején születni, de ilyen közel az ünnepekhez, képesek voltak anyámmal olyan vacsorát főzni, hogy felért egy gasztronómiai kínzással. Na mondjuk a jobbik fajtával, mert nem a rettenetes irányába ment el az ízorgia, hanem pont a másik irányba. És nem elég, hogy így az ünnepeket megfejelve megettük a magunkét a levesből, meg a húsokból, de sikerítettek egy nagy tortát. Illetve sütit, de simán beállhatott tortának is.
Anyám volt olyan galád, hogy 7 tojás fehérjét majdnem keményre vert, majd 30 deka porcukorral sikerült neki teljesen. Aztán tett bele 25 deka kókuszreszeléket, meg 3 púpos kanál lisztet, meg egy sütőport. És betették a 200 fokos sütőbe, míg rózsaszínűre nem sült, a kizsírozott, lisztezett tepsiben. És ez mind nem volt nekik elég! Csinálták tovább a kínzást! 6 tojást külön választottak. Nagyon idegesek lehettek, mert megint verni kezdték szegény tojásfehérjét, egészen addig, míg keménnyé nem vált. A sárgája sem úszta meg a dolgot, mert 20 deka cukorral öntötték nyakon, és azt is simára dolgozták. Aztán megpróbálták vízbe fojtani, 7 kanál vízbe pontosan, na meg 3 evőkanál olajat is öntöttek szegény fejére, meg 20 deka lisztet is. És mindez nem volt még elég, egy zacskó sütőport is kapott végül, és mire azt sem tudta, mi lelte, összekeverték a fehérjével. Aztán betuszkolták a sütőbe ezt is, ugyancsak 200 fokra, kizsírozott, lisztezett tepsibe. Fél órát szenvedett a melegben.
Közben anyám előszedett 4 zacskó vanília pudingot, meg egy liter tejet, és képes volt megfőzni az egészet! Sőt! Tett hozzá, így melegen 20 deka cukrot is, és jól összekutyulta vele. Aztán fedővel lefedve kirakta a kamrába, és nem elég szegény pudingnak, hogy didergett, de néha meg is keverte!
Nem tudom, mi ütött beléjük, hogy semmitől nem voltak képesek aznap elférni, de kiszedtek a hűtőből fél kiló vajat, és addig abajgatták egy fakanállal, míg simára nem keveredett. Aztán 3 tojás sárgáját apránként belekevertek. Most képzeljétek el! 3 tojás sárgáját!! És mindez még nem a vége! Mert a kihűlt pudingot is beleöntötték, és jól összedolgozták!
És a végén nem átallották ezt a vaníliás krémet rákenni a kókuszos lapra, magozott meggyet rakni rá, és nyakon önteni egy nagy adag felvert , édes tejszínnel! És a piskóta... A piskóta még csak most jött! Azt is ráültették a tejszín tetejére, és még egy réteg tejszínt kentek rá! Legvégül a tejcsoki sem úszta meg, mert ráreszelték a tejszín tetejére!
Kész horror volt az egész. És nekünk ezt kellett megenni!!




3 megjegyzés:

  1. Valóban...ennyi finomított cukrot én sem ennék, legfőképpen az egészségkárosító hatása miatt...és bár viccesnek szántad a leírást.....tényleg hihetetlen .......mert nem vicces üdv Zsu

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem is evett egy ember sem ennyit. mindenki evett egy-két szeletet. Ritkán van süti. Ennyitől nem lesz senkinek semmi baja. Nem gond, ha nem vicces. Más a humorérzéke mindenkinek.

      Törlés
  2. Szerintem meg tök vicces. Baromi jókat mulatok a legtöbb bejegyzésen. Igaz, amikor igen bosszantó történések vannak házunk táján az adott pillanatban én sem nevetek, csak utólag :-)

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...