Szeget-szegezz

Sokszor a legegyszerűbbnek tűnő dolgokban is apróbb titkok bújhatnak meg. Ha szükség van a gazdaságban egy összeszegelt kerítésre, vagy egy deszka kapura, -ajtóra, az ember fogja a szerszámokat, a deszkákat, és nekiáll. De... És ez itt egy sarkalatos DE! A szeget nem elég csak átverni és elhajtani a deszkán! Ennek okai vannak. Legalábbis nálam. Az egyik, hogy ha nem teszem, leszedi rólam a ruhát. Vagy széttépi, és nehezére esik bárkinek is megvarrnia ennyi munka mellett. A másik, hogy már nem csak én nyúltam bele ilyen, régebben csak elhajtott, és azóta öntudatosan meredező szegbe. Ha meg rozsdás, különösen csúnya dolgokat művelhet. Harmadjára, és nem utolsó sorban a jószág is vegy felakasztja magát, vagy felsérti. Lehetőleg nyáron, amikor annyi légy van, hogy nem győzi az ember kenegetni a sebet mindenfélével, hogy hamarabb gyógyulni, ne fertőződjön el... Stb, stb...
Na éppen ezért egy ideje már máshogy szegezek. Még az ideiglenes dolgokat is. Bár nálunk az ideiglenes gyakran négy-öt évet jelent, de ez már más kérdés....
 Szóval átkalapálom a szeget, ütközésig, hogy mindent összefogjon, szorosan.Aztán egy rendszeresített célszerszám segítségével elgörbítem a szeget. Teszem ezt úgy, hogy a hegye ismét a fa felé nézzen.

Aztán a célszerszámot, ami lehet egy vastagabb csavarhúzó is, kiszedem a szeg ívéből, és anélkül, hogy a szegezést fellazítanám, visszahajtom teljesen, így a hegye besüllyed mélyen a fába. Nem okoz több gondot.

Kérdezhetnénk, hogy: miért nem csavarozok? Egyszerű: a kereszthornyú csavar rideg. A szeg nem. A kültéri, kezeletlen és a kezelt fa is dagad, zsugorodik, a környezeti hatások miatt. A csavarok feje nem bírja ezt, és leszakad. A kötés fellazul, és nem ez a legnagyobb baj, hanem szét is esik. És ha kerítésről, kapuról, ajtóról beszélünk, a lötyögő szegezés kisebb gond, mint a szétesett csavarozás. Az anyás csavarozás meg sok idő, fúrni kell, áram szükséges, sokszor nagyon sok hosszabbítóval, kulcsa meghúzáshoz, és a kiálló maradék menetet le kell vágni, mert megint csak beleakad az ember is, meg a jószág is. Így marad az olcsó, gyors szegezés. Csak visszahajtva, nem elkalapálva. Annakidején nagyapám is így csinálta. Egy oltári nagy hátránya van csak: Baromi nehéz utána úgy szétszedni , hogy ne nagyon tegyük tönkre a deszkákat. Nem lehetetlen, de nehéz.