1.ajtó, egy koca lefogyva, mert megeszik már a malacok. Le kell választani őket.
2.ajtó, nyolc felnőtt disznó, 3 süldő, akit folyton bántanak a nagyok, meg két pici malac.
3.ajtó, hét disznó.
4.ajtó, üres...
És itt jön a képbe az 5. ajtó... Ami nincs. Vagyis ma délig nem volt.... Ugyanis a 2. ajtó kocáját el kellett venni a malacoktól, mert félő, az életét adja a malacokért, pedig áll előtte az ennivaló, és az 1. ajtó mögött még egy koca elkezdett vajúdni. Mélyeket röffentett, amolyan horkantásszerűeket, és közben kaffogtatta a fogait. Megindult a fialás. Szóval volt egy fél órám, hogy megoldjam, ha nem akartam úgy járni, mint nem olyan régen, hogy oda lettek a malacok. Kérdezhetnék sokan, hogy minek ennyi disznó. És miért nincs normális helyük... Nos jogos lenne a kérdés. A hely a disznóknak normális. Nagyon jól érzik magukat. Az, hogy nekem kezelhetetlen, más kérdés. Azon vagyok most, hogy ezt kezelhetővé tegyem. Az Anya-tanyán elindult valami... Már körvonalazódik, de ezt a disznók nem várják meg. Fialnak. Ez az átka a vadpároztatásnak... No. A 2. ajtó mellett van egy egész nagy eperfa. Ezalatt nejlonban volt kőzetgyapot. A tehén meglépett idén , széttaposta a zsákokat, beázott a szigetelés. Mire kiszáradt, és össze lehetett volna szedni, megint esett rá, csak a biztonság kedvéért. Én bizisten meg akartam menteni, és vártam, hogy megoldhatom. nem szeretek semmi hasznosat kidobni. De nem volt mese, ma kezelni kellett a helyzetet. Szóval 2. ajtó mellett szétázott szigetelés. Kiszed, kigereblyéz. Kerítésmezőket beszerel. Már előre elkészített ól előszed a lomok alól. Mit lomok! Kincsek alól! Zsákkal hátramegy, szalmát szed. Közben 1. ajtó mögött rést csinál, hogy a három süldő felfedezhesse a világot a ló udvarán. Amíg szalmát szed, a süldők kijöttek. Rés betöm, süldők usgyi 4. ajtó mögé. Részfeladat megoldva. Szalma betesz a 5. ajtó óljába. 2. ajtó kinyit. Koca riadtan áll... nem tudja, mit akarok... Fél tőlem... Jó. Ajtó bezár. Bálazsinegeket felmarkol. Összeköt, ajtót kinyit, ajtóra rögzít, jó messze megáll. És várok............ Koca kimerészkedik. Kötél meghúz, ajtó bezár. Odamegy, ajtót rögzít. Koca elszalad. Kordont húz, csak egy irányba jöhessen vissza a szökevény. 1. ajtó kinyit, koca után indul. Koca vissza, az összes 1.ajtós disznó kint, mindet beterel, ajtó bezár. 2.ajtó kinyit, malacokat hajkurász, egyesével elkap, átvisz 5. ajtó mögé. 2. ajtó üres... 1.ajtó kinyit, kötél rendszer átaplikál... és várok.................. Minden disznó kijön, és két malacka is. Kötél meghúz. Disznók maguktól be 2. ajtó mögé. Csele voltam, mert tettem be nekik zöldet... de két malacka vissza akar menni. Bemászik a kordonon keresztül, gyorsan elkap két kis hülye, bedob a nagy kupac szalmába, ami előre be lett készítve 2. ajtó mögé. 2. ajtó még éppen időben becsap a fogát csattogtatva jövő koca előtt. Levegő kifúj, ajtó rögzít. 1. ajtó mögött a vajúdó koca magára maradt. és eközben a 3. ajtó mögött csak pislogtak a disznók, hogy mi ez a sok össze-vissza járkálás....
2.ajtó
4.ajtó... illetve szabadlábon éppen. Ezen még dolgozni kell...
3.ajtó. " Mi folyik itt? " sorban állás és bámészkodás....
1.ajtó. Meg is fialt, mire végeztem. Talán 6 kicsi , de lehet, hogy 7. Még nem lehetett számba venni őket, mert ideges a koca. Félti őket. Az biztos, hogy született egy vadmalac színű is. Most először. Az ősök között volt vaddisznó. Most ütött ki rajtuk.
5.ajtó A hét vadorzó zokon vette a fogdosódást. Egy időre nincs bizalom... majd ezen is dolgozunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése