Kacsatál

Van egy falu,

Kacsatál a neve.

Disznócomb lett

A polgármestere.

Összehívta a lakók

Apraja-nagyját,

A sárgarépát,

Az almát, s a céklát.

Leültette őket, 

Zsírral kent székre,

Sót hintett

A fejük közepére.

Lila hagyma néni

Majdnem utolsó lett,

Pedig nem ő volt,

Aki a legtöbbet késett.

Loholva érkeztek

a kukorica szemek,

És már majdnem

Teljes volt a gyülekezet.

Már csak a fokhagymára 

Vártak egy keveset,

De végül, nagy sokára

Ő is megérkezett.

Le sem vette

Magáról a kabátot,

A kérdő tekintetekre

Csak vállat rántott.

Zsebéből a borsot 

Mind előszedte,

Ételízesítővel magát 

Jól bekente.

Jutott belőle

Másra is bőven,

Alig fértek már 

A hivatal termében. 

Lassan jó melegük lett,

Folyt róluk a víz is,

Ha befejezték a gyűlést,

Jól lakok majd én is...

Ennek a receptnek az eredetijét egy nagyon jó barátunktól kaptuk. Vendégként ízleltük meg először. Abban volt mindenféle zöldség, de most csak párat raktunk a hús mellé. Pontos receptet nem tudok adni, mert a nejem ízlés szerint készíti a legtöbb ételt. Csak körülbelül tudom leírni.

Hozzávalók:

1 kg hús. mi sertés húst használtunk, csont nélkülit. De nem okoz gondot, ha csontos hús kerül bele

4 ökölnyi cékla

5-6 sárgarépa

2 alma

2-3 lila hagyma

5-6 gerezd fokhagyma, aminek a legutolsó héját nem szedtük le

1 teás kanál só

2 teás kanál saját készítésű, nyers, sózott ételízesítő

2 púpos evőkanál zsír

15-20 szem fekete bors

Elkészítés:

A kacsasütő jénai tálat ( de használható más jénai is, vagy római tál is, áztatás után) kikenjük a zsírral, majd a közel azonos méretűre vágott összes mindent beletesszük. Megszórjuk a fűszerekkel, majd összekeverjük. Egy kevés ( 1 dl körüli) vizet teszünk alá, és lefedve tesszük a sütőbe. A sütési idővel és a hőfokkal megint bajban vagyok. Ugyanis a sparheltban nem tudjuk mérni a hőfokot. Azt mondja a feleségem, hogy 200-220 fokon, majdnem másfél óra. Én azt mondom, ki kell venni, és meg kell nézni, jó-e a hús benne.